Az első filmnek a Roundhay-i kerti jelenetet tartják (1888). A mozi születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek.
1895 februárjában szabadalmaztatták a cinématographot, a Lumière fivérek találmányát. 1895. december 28-án Louis Jean Lumière és fivére, Auguste saját filmjeikből álló előadásukat a párizsi Grand Café-ban tartották. A történelem első filmjében Louis a Lumière családi üzeméből távozó munkásokat rögzítette. A felvevőgépben ekkor még papírszalagra öntött emulzió futott, de szélei már perforáltak voltak. A kamera működése közben, minden exponálás előtt megállította a tekercset, a kép felvétele után pedig továbbította azt, ameddig a film ki nem fogyott. 33 frank bevételre tettek szert, és ebből 30 frankot a terembérért fizettek ki, de nem telt bele egy hónap és napi 20 előadást szerveztek. Ekkor a bevételük már elérte a 2500 frankot. A közönség kedvencei közé tartozott az a felvétel, amely a pályaudvarra gőzölögve befutó vonatot mutatta be. A nézők attól tartottak, hogy a vonat elgázolja őket és néhányan sikítozva szaladtak ki a teremből. Az első trükktechnikát is ők alkották meg, amikor egy fal lebontásáról készített filmet visszafelé játszottak le: a közönség legnagyobb ámulatára ismét felépült a fal. 1897-ben az egész Európában bemutatott cinématográph előadások után Párizsban megnyitották az első mozgóképszínházakat. A vállalkozás már több mint 100 operatőrt alkalmazott. A Lumière-katalógusban már közel 400 különböző film közül válogathattak a megrendelők két évvel a szabadalmaztatás után. Valószínűleg azonban nem a Lumière fivérek voltak az elsők, akik mozgóképet vetítettek vászonra fizető közönség előtt, ez a dicsőség minden bizonnyal Max Skladanowskyt illeti, aki ezt megtette Berlinben, mégpedig két hónappal a Cinématographe nagy visszhangot keltett nyílvános bemutatása előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése