Film - Cinema - Movie - HDV - DV - VHS-S Video - 8mm - 16mm

Nemzeti Audiovizuális Archívum

2011-12-14T01:35:00.000-08:00

A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.

Pig Studio

2011-12-11T09:55:00.000-08:00

National Geographic category

2011-11-21T10:25:00.001-08:00

SONY PRO

2011-11-11T14:53:00.000-08:00

Filmek

2011-11-03T09:43:00.000-07:00

Hangvarázs

2011-11-02T15:05:00.000-07:00

HáziMozi

2011-11-02T14:50:00.000-07:00

Discovery Channel

2011-10-26T00:08:00.002-07:00

Discovery Channel (formerly The Discovery Channel) is an American satellite and cable specialty channel (also delivered via IPTV, terrestrial televisionand internet television in other parts of the world), founded by John Hendricks and distributed by Discovery Communications. It is a publicly traded company run by CEO David Zaslav.
It provides documentary television programming focused primarily on popular science, technology, and history. In the U.S., the programming for the main Discovery network is primarily focused on reality television themes, such as speculative investigation (with shows such asMythBusters, Unsolved History, and Best Evidence), automobiles, and occupations (Dirty Jobs and Deadliest Catch); it also features documentaries specifically aimed at families and younger audiences. A popular annual feature is Shark Week.

National Geographic Society

2011-10-25T22:53:00.000-07:00

The National Geographic Society (NGS), headquartered in Washington, D.C. in the United States, is one of the largest non-profit scientific and educational institutions in the world. Its interests include geography, archaeology and natural science, the promotion of environmental and historicalconservation, and the study of world culture and history. The National Geographic Society’s logo is a yellow portraitframe - rectangular in shape - which appears on the margins surrounding the front covers of its magazines and as its channel logo.

Charles Chaplin

2011-10-24T11:22:00.000-07:00

„Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak!
Sírtam zenehallgatás, vagy a fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, meghalok a vágytól és féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem... és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!!!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen kell átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és
AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR
ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.”

/ Charles Chaplin /

Giuseppe Tornatore

2011-10-18T12:17:00.000-07:00

1956-ban született, a zavargások évében egy olasz kisvárosban. A film iránti érdeklődése későn alakul ki, ezért fordulhatott elő az, hogy már meglett férfi, amikor első lehetősége adódik a rendezésre. Az 1985-ös Il Camorrista után pedig elkészíti a nyolcvanas évek legjobb olasz filmjét, a Cinema Paradiso-t. A történetben egy híres filmrendező 30 év után visszatér szicíliai szülővárosába. Visszaemlékezik gyerekkorára, a Cinema Paradiso mozira, ahol életre szóló barátságot kötött a filmmel és a mozigépész Alfredo-val. Utóbbit Philippe Noiret, az olasz színművészet egyik legnagyobb alakja alakította, élete egyik legjobb játékával.

DL pedia

2011-10-18T12:01:00.000-07:00

Letöltések

Maléna

2011-10-18T11:56:00.000-07:00

Maléna a napsütötte, álmos szicíliai kisváros szépe, igéző és ellenállhatatlanul vonzó fiatal nő. Nemrég költözött ide, a férje a fronton van, és amikor csak végigmegy az utcán, férfiak vágyakozó tekintete és feleségek irigy pletykái kísérik minden lépését. Vézna, tizenéves srácok követik biciklijükön mindenhová, hogy lélegzetelállító szépségét minél tovább csodálhassák. A fiúk között van az élénk fantáziájú Renato, akit vágyai a fantázia világának váratlan magasságába röpítenek. Ám ahogy az évek telnek, Malénának - és az őt titkon csodáló Renatónak is - szembesülnie kell a könyörtelen valósággal.

Deutsches filminstitut

2011-08-23T23:05:00.000-07:00

musicserbia

2011-08-23T00:17:00.000-07:00

Új weboldal, klipekkel, videókkal, még több TV-vel Rádióval

2011-08-23T00:06:00.000-07:00

MovieTech - film equipment

2011-07-07T15:45:00.000-07:00

Since over 20 years, the name MovieTech stands for professional film equipment.

his promise, our products are carefully and precisely manufactured in our factory in Munich and continuously improved. In order to meet the needs and desires of our customers and to cope with the changing conditions of the market, we cooperate constantly with end users, rental companies and universities.

ABC Products – Broadcast

2011-07-07T15:38:00.000-07:00

ABC Products - of the MovieTech AG - standing for high quality but nevertheless extreme lightweight equipment for Video, HD, Broadcast and Film. The range of application is everywhere flexibility, speedines and easy transportability is on demand.

EUROPEAN FILM FESTIVAL - PALIC 2011

2011-06-23T01:38:00.000-07:00

THE FESTIVAL MANIFESTO

We believe that through the exploration of the relationship between the real and the possible, art can contribute to reaffirmation of a more humane world.

We believe that art is not for sale and that there are values which are impossible to relativize.

We believe that entertainment and consumption are not authentic symbols of the entire epoch, and that sense of social and moral order has not yet lost all its radicalism.

We believe that globalizing power of cultural imperialism should be confronted with broadness of human spirit and authentic art, regardless of the fact that the winner of that competition has long been known.

We believe that inspiration for conceiving a utopian project of cultural emancipation and deserting the glitter of the global entertainment industry can be provided by Europe which, though often torn between power and wisdom, still offers a number of opportunities.

We believe that European spirit is able of experiencing film art as a medium which corresponds to human need for play, fantasy and other substitutes for the real, but also understanding it as a truthful document of reality.

We believe that European film offers a measure of autonomy in relation to self-reproducing power of global market institutions which have turned even the cultural space into a brilliant investment field.

By means of selecting the highest quality modern European films who accept no compromises, the European Film Festival Palić wants to prove that this kind of belief is not in vain, and that any attempt at emancipation and renewal of critical consciousness truly makes sense.

Walt Disney International

2011-06-22T23:50:00.000-07:00

Walter Elias „Walt” Disney amerikai filmrendező, producer és forgatókönyvíró, szinkronszínész és rajzfilmgyáros. A világ leghíresebb rajzfilmkészítője és egyik legnagyobb producere. Ő alkotta meg a Disneyland vidámparkot és hozta létre fivére, Roy O. Disney segítségével a Walt Disney Companyt. Ő és csoportja alkotta meg a világon ma legsikeresebb rajzfilmfigurák többségét, köztük Disney saját figuráját, Miki egeret.

Bowers & Wilkins

2011-06-22T00:48:00.000-07:00

Society of Sound is proud to present Urusen, "From Winter". With a unique brand of intrinsically English indie folk, Urusen have been labelled as 'British breakthrough talent' by British Music Week.

Aymara

2011-06-22T00:38:00.000-07:00

Aymara házimozi és hifi center

Gaia-Film Kft.

2011-06-10T02:46:00.000-07:00

Üzletpolitika

A Gaia-Film Kft. egyszerű, jól áttekinthető üzleti modellt követ, amelyet néhány alapvetőség jellemez: kizárólag magas minőségű termékek értékesítésével foglalkozik és a felhasználó számára a rendelés és szállítás átlátható, gyorsan és egyszerűen követhető, köszönhetően a 2011-ben bevezetett új rendszerünknek.

Pressburger Filmstúdió Kft.

2011-06-10T02:36:00.000-07:00

"Egy film jó és világos történetet mondjon el, viszont egy csepp varázslatot is rejtsen magában. Egy filmkészítő annyit tehet, hogy megalkot egy fészket amibe reményei szerint ez a csepp varázslat befészkelheti magát."

Pressburger Imre

Mozi[Filmek a neten]

2011-06-10T01:59:00.000-07:00

Minden ami film és mozi !

MegaCom Film

2011-06-09T00:44:00.000-07:00

Filmek, mozi, hazai filmforgalmazás

Internacionalni filmski festival Cinema City

2011-06-08T22:28:00.001-07:00

Internacionalni filmski festival Cinema City održaće se od 18 do 25. juna 2011. u Novom Sadu. Tokom osam dana Novi Sad će postati grad - festival, sa bogatim filmskim, muzičkim i akademskim programima.

Fotós Fesztivál és tanfolyamok

2011-05-18T22:33:00.000-07:00

XII. Fotó Art Fotós Fesztivál Egerben!

2011. július első hétvégéjén, a Fotó Art magazin immáron 12. alkalommal rendezi meg a FOTÓS FESZTIVÁLT, idén nyáron Eger ad helyszínt a rendezvénynek. A baráti hangulatú eseményre közel ezer, a fotózás iránt érdeklődő, technikai és gyakorlati ismereteiket bővíteni kívánó, amatőr-hobby és profi fotóst várunk. A központi helyszín a Hotel Eger & Park lesz, itt kapnak teret a rendezvény szakmai támogatói is. Az előadások, vetítések workshopok és a professzionális műtermeket is itt rendezzük be.

DivX

2011-04-13T22:58:00.001-07:00

DivX filmek, trailer, érdekességek

Az élet

2011-03-31T00:21:00.001-07:00

Fedezd fel a földi élet sokszínűségét és azokat a bámulatosan különleges taktikákat, amiket az állatok kifejlesztettek az életben maradásukhoz. Most végre megtapasztalhatod a természetet úgy, ahogy előtte még soha. Ez itt maga az evolúció. Nézd meg azt ahogy a föld különféle élőlényei megvívják harcukat a túlélésért, mind a környezetükkel, mind a ragadozókkal, végsőkig feszítve közben fizikai és szellemi határaikat. A digitális technika forradalmi látványvilága pedig eközben olyan képeket közvetít amiktől szó szerint eláll a lélegzetünk is.

Iránytű Délvidéki videótár

2011-02-01T23:01:00.000-08:00

Délvidéki videótár
Csatlakozzon Ön is az egyperces filmek tárához !

Fényképek

2010-10-06T00:01:00.000-07:00

Fényképek és csodálatos fotók profi minőségben

Internet Movie Database

2010-09-22T23:30:00.000-07:00

Az IMDb hatalmas mennyiségű információt tesz elérhetővé az alkotásokról, többek között alapvető adatokat, mint a színészek és rendezők neve, a történet, kritikák, valamint kevésbé ismert adatokat, mint a háttérinformációk, baklövések, zenei kiadványok listája, képarány és alternatív verziók. A színészeknek, rendezőknek, íróknak és egyéb résztvevőknek is van saját adatbázis információjuk, felsorolva a filmeket és adásokat, melyekben részt vettek, továbbá a legtöbb esetben életrajz is olvasható róluk.

World Cinema Foundation 2010

2010-09-22T23:25:00.000-07:00

Magyar filmet újít fel Martin Scorcese alapítványa
A Martin Scorsese által 2007-ben, a világ filmörökségének megőrzésére és restaurálására létrehozott nonprofit szervezet, a World Cinema Foundation 2010 egy magyar film, a Két lány az utcán restaurálását támogatja. Az 1939-ben készült filmet Tóth Endre rendezte. A World Cinema Foundation vállalja a restaurálás költségét, és az MNFA számára egy új, restaurált, 35 mm-es kópiát biztosít. A kópia angol felirattal az alapítvány honlapjára is felkerül. A restaurálás kivitelezője a Cineteca di Bologna és a L’Immagine Ritrovata Laboratory, ahol januárban meg is kezdődtek a munkálatok.

Mozinéző

2010-09-22T23:05:00.000-07:00

Mozi Premier filmek, mozifilmek, előzetesek, hírek, filmek abc

Magyar Filmek Gyűjteménye

2010-09-13T23:48:00.000-07:00

Különleges és nagyszabású vállalkozás eredményeként valósulhatott meg, hogy a magyar filmgyártás ma már klasszikusnak számító alkotásai egy 30 DVD-ből álló gyűjteményes kiadás formájában megjelenhetnek idén októberétől - adta hírül a Fantasy Film.

ARRI

2010-09-08T01:09:00.000-07:00

Shaping the future of filmmaking

The ARRI Group is the world’s largest manufacturer and distributor of motion picture camera, digital intermediate and lighting equipment. Throughout its 90-year history, ARRI has been associated with constant innovation and revolutionary technologies. From the legendary ARRIFLEX 35 – the first motion picture camera with a reflex mirror shutter, to the ARRIFLEX D-21 – the most advanced film style digital camera in the world, ARRI has set the standard that others follow.

ARRI’s innovative products have been recognised with a total of 13 Scientific and Engineering Awards from the Academy of Motion Picture Arts and Sciences. In recent years, the focus has been on improving analogue technologies, advancing new digital technologies and, most crucially, on developing ways of combining the two in order to maximise image quality.

With a worldwide network of sales, rental and postproduction facilities, ARRI meets the uncompromising needs of even the biggest international clients. Whether it be Quantum of Solace, starring Daniel Craig, or Valkyrie, starring Tom Cruise, top level productions continue to rely on ARRI products and services.

Glidecam

2010-09-08T00:45:00.000-07:00

A Glidecam Industries kamerastabilizáló rendszereket és kiegészítőket gyárt mind film-, mind videofilm készítőknek. Martin Stevens alapította 1992-ben. Az első Glidecam eszköz származását 1991 tavaszára tehetjük. Martin alkotta meg amikor első hosszabb filmjét rendezte. Martin elégedetlen volt az akkoriban fellelhető kamerastabilizáló rendszerekkel, és különösen drágának is találta őket. Úgy vélte, hogy ha épít saját filmje elkészítéséhez egy kamerastabilizáló rendszert, ami elérhetőbb árú és hatékonyabb is a jelenlegieknél, ez mások érdeklődésére is számot tarthat. Ezt mostmár mint „ésszerű megoldást" emlegeti. Így született hát meg 1991-ben a „Glidecam".

American Cinematographer

2010-09-07T23:29:00.000-07:00

The International Journal of Motion Imaging

Jimmy Jib camera crane

2010-09-07T23:00:00.000-07:00

Jimmy Jib Camera Cranes have three comprehensive Jimmy Jib Triangle Camera Crane Systems available for video and film production.

Cinema.com

2010-09-07T04:41:00.000-07:00

Filmek, színészek, hírek, képek, előzetesek, interjúk, DVD, fesztiválok...

B&H The professional's source

2010-09-07T04:20:00.000-07:00

B&H Photo Video Digital Cameras, Photography, Camcorders, Shop Digital Cameras, 35MM Camera Equipment, Photography, Photo Printers, Computers, Home Theater, Authorized Dealer Canon, Sony, Nikon, Apple, Olympus, ...

A mozi hivatása

2010-09-05T23:55:00.000-07:00

A mozi igen nagy karriert csinált. Az emberek nagy részének kellemesebb, látogatottabb szórakozóhelyévé vált, mint a színház. Ennek magyarázatát egyrészt abban látjuk, hogy olcsóbb, kevesebb parádét (jóformán semmit) kíván, mint a színház, másrészt érdekesebb, változatosabb, nem egyszer tanulságosabb, mert a technikai fejlődés oly rohamos, hogy ma már a mozigép előtt nincs lehetetlenség. A legcsodálatosabb attrakciók, messze földek gyönyörűséges vidékei, melyek után csak vágyódnunk szabad ebben a nehéz életben, regények stb. mind megjelennek a vásznon, hogy elkápráztassanak, kacajra csendítsenek, elénk hozzák az álmodott messzi tájakat.

Az emberek nagy részének, a mozi iránti szeretetüket annak változatosságában, érdekességében, káprázatosságában látjuk.

Kérdés csak az, vajon rászolgált-e a mozi az embereknek erre az egyre fokozódó érdeklődésére, vagyis teljesíti-e hivatását, vagy visszaél azzal?

Ha a régebbi időkre gondolunk, meg kell állapítanunk, hogy a mozi visszaélt a közönség érdeklődésével s ennek szórakoztatás helyett konkolyt hintett. Sajnos, ez a konkoly termékeny talajra talált. Emlékezzünk csak vissza: a mozi hatása alatt hány és milyen vakmerő gonosztettet követtek el! Különösen a fiatalkorúakra voltak rendkívül káros hatással az ún. detektív-drámák, melyek voltaképpen nem voltak egyebek, mint azoknak a fondorlatos eszközöknek a bemutatói, melyekkel a bűncselekmények elkövethetők. Az igazi detektívdrámákban épp ennek az ellenkezőjét kell látnunk: a bűn megtorolhatása végett munkába állott detektív-bravúrokat. Ez azonban nem kell a mozinak.

Azután ott voltak az erotikus szerelmi darabok, amelyek szintén éreztették káros hatásukat, amelyek ismét csak a bűn dicsérői vol tak, mert hiszen számtalanszor láttuk, hogy az erkölcsileg elbukott nő épp oly boldoggá lehet, mint az ártatlan leány. Ott voltak a házasságtörők, akik a legravaszabbul csalták egymást.

Azt mondhatjuk, hogy a mozi régebben nagy hazugságok, bűnök elkövetésére példát mutató csarnok volt, ahonnan a kevés intelligenciával, könnyebb erkölcsi felfogással bíró emberek és fiatalkorúak csak bacillusokat vittek magukkal. A mozi régen nem teljesítette hivatását, visszaélt a közönség bizalmával.

Szerencsére más országok példájára nálunk is elrendelte a kormányzat a mozgófényképek előzetes vizsgálatát (5123. 1920. B. M. sz. rendelet). Úgyhogy nálunk is nyilvános előadásra csak olyan film kerülhet, amelyet erre a célra engedélyezett a m. kir. országos Mozgóképvizsgáló Bizottság. Az engedélyezett filmek vagy olyanok, melyeknek előadásán tizenhat éven aluli fiatalkorúak nem vehetnek részt, vagy olyanok, melyek korlátozás nélkül bemutathatók. Az engedély mindig írásbeli, amelyen a bizottság jelzett irányú határozata szintén fel van tüntetve.

Ez a kétségtelenül szükséges intézkedés nagy mértékben előmozdította a fentebb említett tartalmú és irányú filmek forgalombahozhatóságát. Ma már hamis paradoxont, megmételyező tendenciát szolgáló filmeket nem látunk. Kívánatos lenne azonban, hogy a 16 életkor felemeltessék, mert hiszen az értelem voltaképpen csak a korhatáron kezd kifejlődni, a szexuális ösztönök itt kezdenek ébredezni s fejlődésükre káros hatással lehet, kilengésekre adhat módot olyan filmek látása, melyek a következményekkel számolni tudó egyénekre már egyáltalán nincsenek befolyással. Általában a fiatalkorúak eltiltandók lennének minden olyan film megnézésétől, amely izgató s alkalmas arra, hogy a fejlődő gyermeklélekben káros nyomot hagyjon.

Nézetünk szerint a mozinak meglenne a nemes hivatása: az ismeretterjesztés, értékes irodalmi alkotások ügyes rendezésben való bemutatása, amerikai ízű vígjátékokkal való szórakoztatás, amelyben annyi új ötlet, szellemesség, helyzet- és jellemkomikum van. És ma, amikor úgyis annyi gondjuk-bajuk van az embereknek, jól esnék, ha órákra is felüdülhetnének egy-egy bemutatásán. Még arra kellene jogszabályt alkotni, hogy a sok sületlen, tartalmatlan film ne kerülhessen előadásra, mert ezek a rendszerint jóhangzású, érdeklődést keltő címmel és megfelelő reklámmal beharangozott filmek bosszantóan üresek és szórakozás helyett csak szitkot váltanak ki a közönségből.

A mozi tehát akkor teljesíti hivatását, ha értékes alkotásokat mutat be a közönségnek. Megállapíthatjuk, hogy a múlttal szemben általában lényegesen haladás tapasztalható, s egyik mestermű a másikat éri. Hogy csak néhányat említsünk: Az apokalipszis négy lovasa, Cyklon, Az örök csend tornya, Amerika hőskora, Fridericus Rex stb. Azonkívül számtalan regény került filmre (Maupassant stb.), melyeknek értéküknél fogva meg is volt a sikerük.

Megkérdeztünk néhány mozitulajdonost, hogy milyen filmeknek van nagy sikere? Meglepetéssel hallottuk, hogy a történelmi filmeket a közönség nagy része unalmasnak találja s inkább a társadalmi kérdéseket tárgyaló filmek vonzzák az embereket. Különösen szeretik a szerelemben bővelkedő képeket, ezt az unalomig agyoncsépelt, mégis mindig érdekes témát. Legkevesebb közönsége - az ismeretterjesztő filmeknek van.

Szomorú ez a nyilatkozat, mert éppen az ellenkezőjét gondoltuk, és tartottuk valószínűnek. Úgy látszik azonban, hogy az emberből kihal vagy legalábbis haldoklóban van ismeretkörük bővítésének vágya, nem érdekli a történelem, az élet tanítómestere, csak a szerelmi kalandok kellenek, amelyek lehetnek ugyan érdekesek, de nem méltó az emberhez az ilyen kaland.

Megállapíthatjuk, hogy a mozi még ma sem teljesíti úgy hivatását, amint elvárható, kívánatos lenne. Igaz másrészről, hogy a közönség nagy része nem kíváncsi olyan filmekre, amelyek nemesítenék ízlésében, bővítenék ismeretkörét.

Akkor vagyunk igazán emberek, ha a könnyű, léha dolgok nem érdekelnek, hanem a magvas-tartalmas darabokért lelkesedünk. Úgy gondoljuk, hogy ha az emberek mások lennének, hivatásához közelebb jutna a mozi is.

Hamvas Béla idézetek

2010-09-03T03:58:00.000-07:00

Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied!

Pöcök feliratműhelye

2010-08-26T22:54:00.000-07:00

Feliratok, filmelőzetes, műhelymunkák

Cameras, projectors and other motion picture equipment

2010-08-26T03:00:00.000-07:00

Cameras, projectors and other motion picture equipment highlighted in the texts are listed here, with the inventor or engineer and/or promoter associated with the machine given in parentheses.

A világ legrövidebb filmjei

2010-08-26T02:42:00.000-07:00

RIMÓCZI LÁSZLÓ: A világ legrövidebb filmjei

Az 1920-as évek végén történt meg a forradalmi változás, amikor a némafilmet felváltotta a hangosfilm. Ekkor kísérleti jelleggel leforgattak néhány igen-igen rövid filmet - ezek voltak az un. „Nagyon-rövidfilmek”, amit ma már csak a szakma ismer. Ennek a műfajnak egyik nagy előnye, hogy igen alacsony büdzséből is leforgatható, és a színésznek sem kell hosszú litániákat bevágnia, mindössze néhány tőmondatot. Összeállításunkban most ennek az elfeledett műfajnak kívánunk vizuális mellszobrot állítani, és bemutatni legismertebb darabjait egy-egy képkockával.

Filmművészet-portál

2010-08-25T00:52:00.000-07:00

A film a hetedik művészeti ág. Az első olyan a művészetek között, ami a technikai rögzítéssel hozza létre önmagát. Az alkotó művészetek között az első, amelyik a teret és az időt egyszerre, közvetlenül használja föl, időben és térben egyszerre működik. Napjaink egyik legnépszerűbb művészeti és szórakoztatási médiuma.

Roman Polanski: Szellemíró (The Ghost Writer)

2010-08-24T23:15:00.000-07:00

A cselekmény középpontjában a "szellemíró" (aki híres emberek helyett, az ő nevük alatt írja meg bestsellernek szánt önéletrajzi műveiket) tehetséges angol író áll, akit meggyőz az ügynöke, hogy van számára egy soha vissza nem térő munkalehetőség, amely csak egyszer adódik az életben. Segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Lang-nek (Pierce Brosnan) befejezni az emlékiratait, miután az előzőleg felkért író rejtélyes körülmények között elhalálozott. Miután a szellemíró (Ewan McGregor) megérkezik az Egyesült Államokban található távoli villába, hogy megkezdje a munkát az ex-miniszterelnökkel, Lang-et háborús bűncselekményekkel vádolják meg, amelyet állítólag még korábbi kormányminisztersége idején követett el. A tüntetők és a riporterek áradata közepette a szellemíró a befejezetlen kézirat mélyére ás, és arra a következtetésre jut, hogy elődjének azért kellett meghalnia, mert titkos kapcsolatot fedezett fel Lang és a CIA között. És minél több információt tár fel, egyre inkább testet ölt az a meggyőződése, hogy immár az ő élete is veszélyben van.

Michelangelo Antonioni

2010-08-24T05:11:00.001-07:00

Michelangelo Antonioni (Ferrara, 1912. szeptember 29. – Róma, 2007. július 30.) olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legkiemelkedőbb alkotója, a filmnyelv egyik megújítója. Művészete többek között Jancsó Miklósra is hatott, aki például a hosszú beállításokat saját bevallása szerint is Antonioni nyomán kezdte alkalmazni.

Sergio Leone

2010-08-24T05:08:00.000-07:00

Sergio Leone (Róma, 1929. január 3. – Róma, 1989. április 30.) az egyik legismertebb olasz filmrendező a világon. A spagettiwestern nagy úttörője, olyan vadnyugati filmek kapcsolódnak életművéhez, melyek mára fogalommá váltak. Ilyenek az Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf és a Volt egyszer egy Vadnyugat, mely a leghíresebb western is egyben. Ezekben a filmekben Leone neve szinte elválaszthatatlanul összeforrt Ennio Morricone nevével.

Semmit magamról - Nothing Personal (2009)

2010-08-19T05:29:00.000-07:00

Egy fiatal nő, aki mindent hátrahagyott (múltat, lakást, családot), és egy magányosan éldegélő, idősebb férfi üzletet kötnek: a nő a ház körüli munkáért cserébe élelmet kap. Csak egy kikötésük van: semmilyen szinten nem avathatják vagy engedhetik be a másikat magánéletükbe.

DVD filmek

2010-08-19T00:42:00.000-07:00

DVD borítók és képek.

Orvlövész - Shooter

2010-08-19T00:34:00.000-07:00

Bob Lee Swagger korábban az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának mesterlövésze volt, aki távozott a kötelékből, miután őt és legjobb barátját egy bevetés alkalmával feláldozhatónak minősítették és hátrahagyták. Egy napon az FBI felkeresi, hogy segítségét kérjék egy az elnök ellen készülő merénylet ügyében. A lövész három lehetséges helyszínen csaphat le, ezek valószínűségét kell Swaggernek felmérnie. Azonban felültetik és a törvény erőinek minden formája a nyomába szegül. Swagger arra kényszerül, hogy katonai képzettségét hívja segítségül az igazság érdekében.

Holt költők társasága - Dead Poets Society (1989)

2010-08-19T00:23:00.000-07:00

Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad.

Úgy is ki lehet szívni az élet velejét, hogy nem akad meg a csont a torkunkon.

Homérosz Odüsszeia

2010-08-19T00:07:00.000-07:00

Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfelé bolyongott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:
mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,
balgák: fölfalták Hüperíón Éeliosznak
barmait, és hazatértük napját ő elorozta.
Istennő, Zeusz lánya, beszélj minekünk is ezekből.

A felolvasó (The Reader)

2010-08-18T23:56:00.000-07:00

A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.

Az őslakó (The Man from Earth, 2007)

2010-08-17T04:59:00.000-07:00

John úgy dönt, otthagyja főiskolai állását és elköltözik a városból. Az utolsó dobozokat rakja teherautójára mikor megjelennek kollégái, hogy egy búcsúpartin köszönjenek el barátjuktól. Miközben a költözésről faggatják, John tölt mindenkinek egy pohár whisky-t, vesz egy nagy levegőt, majd egy igen meglepő történettel áll elő.

A Föld éltető erői

2010-08-17T01:34:00.000-07:00

Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm felejthetetlen utazásra viszi nézőit. Az Északi-sarktól tart a Déli-sark felé, követi a Nap útját és az évszakok változásait. Főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába.

Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak.

A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére...

A film lelke

2010-08-05T04:19:00.000-07:00

A filmi részvétel

(...) Nyilvánvaló, hogy Lumiére kinematográfjának nézői megrémültek a rájuk rohanó vonattól, hiszen hittek a valóságosságában. Mivel „meglepő realista jeleneteket” éltek át, színésznek és nézőnek érezték magukat egyszerre. Már az 1895. december 28-i előadás során végérvényes egyszerűséggel említi meg a kivetítés-azonosulás jelenségét H. de Parville: „Az ember azt kérdezi magától, vajon puszta nézője vagy szereplője-e ezeknek a meglepő realista jeleneteknek.”
Ez a bizonytalanságérzés többé-kevésbé megvolt az első előadások óta: az emberek kiáltozva menekülnek, mert rájuk hajtott egy kocsi, hölgyek ájultak el. De rögtön magukhoz tértek, a kinematográf olyan civilizációban jelent meg, melyben olyan mélyen gyökeredzett a kép irrealitásának tudata, hogy a vetített vízió, akármilyen realista is volt, gyakorlatilag nem volt valóságosnak tekinthető. Az archaikus emberektől eltérően, akik teljesen a vízió (a képmások) realitásában, illetve inkább gyakorlati szürrealitásában éltek, ez a fejlett emberiség a legtökéletesebb képet is pusztán képnek tudta látni. Csak a valóság „benyomását” „érezte”.
A szó gyakorlati értelmében vett valóság ezért csökkentette a filmi projekciók++ „valóságát”. Az a tény, hogy a film „csak látványosság”, jól kifejezi ezt a csökkenést. A látványosságjelleg vagy általánosabban szólva az esztétikai jelleg az átérzett (vagy a csak érzelmileg átélt, szemben a gyakorlatilag átélttel) szó szerinti értelmében a részvétel minden gyakorlati következményét megszünteti vagy csökkenti: a közönség számára nincs sem kockázat, sem kötelezettség. A közönség minden látványosságnál alapvetően kívül van a veszélyen, és testileg nem elérhető, még ott sem, ahol a szereplők számára valódi a kockázat. Nem érhető el a közönség a vásznon robogó vonat számára sem, mely ugyan jelenvalóan robog, de egy olyan jelenben, mely viszont a nézők számára elérhetetlen. Tehát nyugton maradnak, még ha át is élik a rémületet. A filmnéző nemcsak gyakorlatilag áll kívül a cselekményen, hanem tudja is, hogy a cselekmény, bár reális, valójában mégis a gyakorlati életen kívül játszódik le ...
A kép csökkent realitása többet ér, mint egyáltalán semmi realitás. A film, mint Méličs mondotta, „kézzelfogható közelségbe hozza a világot”. Idegen fővárosok, ismeretlen, egzotikus kontinensek, bizarr hagyományok és népszokások vesztegetik azokat a kozmikus részvételeket, melyeket ugyan még kellemesebb lenne a „valóságban” - utazás során - átélni, de melyek gyakorlatilag elérhetetlenek. A kép csökkentett, gyakorlatilag leértékelt realitásának mindenesetre megvannak a maga előnyei is a veszélyes valósággal szemben - tengeri vihar, autóbaleset -, mert lehetővé teszi, hogy szerényen ugyan, de ártalmatlanul ízleljük meg a kockázat mámorát.
Mint már azonban tudjuk, még többről van szó. A filmképből hiányzik ugyan a gyakorlati valóság bizonyítóereje, de olyan érzelmi vagyonnal rendelkezik, hogy egy színjátékot igazol. Leértékelt gyakorlati realitásának talán még fokozottabb érzelmi realitás felel meg, tehát az, amit a kép varázsának neveztünk. A potom áron kapott kozmikus részvétel és a kép érzelmi felértékelése összekapcsolódik és összekeveredik, és együtt elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy az új technikai találmányt már rögtön kezdetben megnyerjék a színjáték számára. Tehát a film „csak színjáték” ugyan, de igazi színjáték.
A filmben megvan a kép varázsa, vagyis megújítja vagy felmagasztalja a banális, hétköznapi dolgok látványát. A hasonmás rejtetten közrejátszó ereje, az árnyék hatalma és a dolgok kísértetiessége iránti érzékenység a fotogén emelkedettség legbelsejében egyesítik ezeréves varázserejüket és gyakran hatásosabban idézik elő a képzeletbeli projekciós azonosulásokat, mint ahogy erre a gyakorlati élet képes. A füst, a köd, a szél elbűvölő ereje, az ismerős helyek felismerésének naiv öröme (mely már a képeslapok és fényképek keltette örömben is benne rejlik) világosan elárulja azokat a részvételeket, melyeket Lumičre kinematográfja idéz elő. A „Fort de la Ciotat” előadása után „a nézők visszaemlékeztek sétáikra, és így szóltak gyerekeikhez: „majd meglátod, hogy ilyen”. Lumičre első filmjei óta kihasználja az azonosulás örömét és a felismerés igényét, azt a tanácsot adja operatőrjeinek, hogy filmezzék le az embereket az utcán, vagy akárcsak tegyenek úgy, mintha forgatnának, „hogy becsalják az embereket az előadásokra”.
A filmi projekció és azonosulásjelenségek intenzitásának bizonyítására idézzük Kulesov kísérletét, aki még nem rendelkezett a film technikai eszközeivel. Kulesov ugyanazt a „statikus és kifejezéstelen” premier plánt egy tál leves, egy halott asszony és egy nevető csecsemő után vetítette, a nézők el voltak ragadtatva „a színész játékától” és az volt a benyomásuk, hogy egymás után ragyogóan fejezi ki az éhséget, a fájdalmat és az atyai gyengédséget. Bizonyára csak fokozati különbség van e projekció-hatások és a mindennapi életben vagy a színházban tapasztaltak között, hozzászoktunk ahhoz, hogy gyűlöletet és szeretetet olvassunk ki azokból az üres arcokból, melyek körülvesznek minket. De más jelenségek is azt bizonyítják, hogy a Kulesov-effektus különösen intenzív.
A kinematográf „bevételeként” könyvelhetjük el a téves felismerés azon eseteit, amikor az azonosulás téves azonosításhoz vezet, mint például, amikor Anglia királya felismerni vélte magát koronázásának egyik műtermi híradójelenetében.
A kinematográf azért váltotta ki a színjáték egyik formáját, mert már maga is részvételre ösztönzött. A részvétel hatalma hógolyóból lavinává nőtt. Forradalmasította a kinematográfot és egyben a képzeletbelibe vetítette ki.
Mint mondottuk, a néző minden színjátékban kívül van a cselekményen, a gyakorlati részvétel lehetősége nélkül. Ha ez a részvétel nem is szűnt meg teljesen, mégis elcsökevényesedett és a tetszés (taps) vagy nemtetszés (fütyülés) jelzésére korlátozódott, mindenesetre pedig képtelen arra, hogy az előadás belső menetét megváltoztassa. A néző sohasem jut hozzá, hogy cselekedjen, legfeljebb csak mozdulatok és jelek erejéig.
A motorikus vagy gyakorlati vagy aktív részvétel hiánya vagy elcsökevényesedése (minden különleges esetben e jelzők közül kell kiválasztani valamelyiket) szoros kapcsolatban áll a pszichikai és érzelmi részvétellel. Mivel a néző részvétele nem fejeződhet ki cselekvésben, belsővé válik és átélés lesz. A színjáték kinesztéziája+++ robban be a néző koenesztéziájába, életérzésébe, tehát szubjektivitásába és maga után vonja a projekció-azonosulásokat. A gyakorlati részvétel hiánya tehát intenzív értelmi részvételt eredményez: igazi átvitelek zajlanak le a néző lelke és a vásznon játszódó színjáték között.
A nézőt passzivitása és ájultsága viszonylag regresszív helyzetbe kényszeríti. A színjáték általános antropológiai törvényt illusztrál: mindnyájan szentimentálissá, érzékennyé, sirán-kozóvá válunk, mihelyt megfosztanak cselekvési lehetőségeinktől. A lefegyverzett SS-katona zokog áldozatai felett, az öreg harcos költővé válik a börtönben. Annak a sebésznek az esete, aki az egyik operációjáról felvett film vetítésén elájult, bizonyítja legjobban azt a tényt, hogy a cselekvésképtelenség hirtelen szentimentalizmust szülhet. Mivel kívül került a gyakorlati életen és megfosztották teljhatalmától, az orvos ugyanúgy megérzi a felvágott és össze¬foltozott hús iszonyatát, mint ahogy egy laikus tenné a valóságos operáció láttán. Regresszív helyzetben, valami mesterséges neurózis hatására a néző mintegy infantilis stádiumba süllyed vissza és olyan erők játékszerének látja a világot, melyek kivonják magukat hatalma alól. Ezért csúszik át minden olyan könnyen a színjátékban az érzelmi síkról a mágikusra. Egyébként éppen a legteljesebb passzivitásban - az álomban - válnak a projekció-azonosulá¬sok a legtúlhajtottabbá: ekkor álmoknak nevezzük őket.
Mivel színjátékot ad elő, Lumičre kinematográfja kiváltja a projekció-azonosulást. Ezen túl pedig már különösen tiszta színjátékhelyzetet teremt, mert megvalósítja a néző és a színjáték lehető legnagyobb testi elválasztását. A színházban, például a néző jelenléte visszahathat a színész játékára, ez a jelenlét hozzájárul az események egyszeriségéhez, mely a véletlen hatalmának van kitéve: a színész elfelejtheti szerepét, hirtelen rosszul lehet. Az „atmoszféra” és a társasági forma nem választható el a színházi előadás aktuális élményjellegétől. A filmben ezzel szemben a színészek és a dolgok testi távolléte minden ilyen véletlent lehetetlenné tesz, nincs társadalmi forma sem, azaz nincs gyakorlati együttműködés a nézők és a színészek között.
Egyedülálló fejlődése és különösen a színházra jellemző berendezése révén a film egyre inkább teret enged bizonyos álomszerű sajátosságoknak, melyek elősegítik a projekciós-azonosulásokat.
A sötétség, például, olyan elem, mely ugyan nem szükséges a részvételhez (ezt a szünetben vetített reklámfilmeken láthatjuk), mégis kedvez neki. A sötétséget azért vezették be, hogy elkülönítsék a nézőt, hogy „feketeségbe burkolják”, mint Epstein mondja, hogy feloldják a nappal ellenállását és az árnyék minden bűverejét felerősítsék. Hipnotikus állapotról szoktak beszélni, de a „pszeudohipnotikus” helyesebb lenne, hiszen végül is a néző nem alszik. De ha nem is alszik, olyan gondot fordítanak támlás székére, ami más látványosságoknál nincs, ahol is inkább elkerülik az altató kényelmet (színház) vagy pedig teljesen lenézik azt (stadion): a nézőnek félig kinyújtózva kell maradnia, ez a tartás előnyös a „kikapcsolódáshoz”, ami viszont álmodozásra csábít.
Ott ül hát a néző elkülönítve és mégis egy emberi közeg, egy nagy közös lélekzselatin, a kollektív részvétel kellős közepén, mely csak még jobban fokozza egyéni részvételét. Egyszerre magányos és csoportlény: két olyan ellentmondó és egymást kiegészítő feltétel, mely kedvező a szuggesztió# szempontjából. A saját lakásunkban álló televíziónak nincs meg ez a hatalmas rezonanciatere, világosban, a mindennapok tárgyai között és olyan nézők előtt működik, akik többnyire nincsenek elegen ahhoz, hogy csoportot alkossanak (ezért hívják meg egymást az emberek tv-partykra az Egyesült Államokban).
A sötét moziteremben ülő néző ezzel szemben passzív szubjektum annak legtisztább formájában. Semmit sem tehet, semmit sem adhat, még csak tetszésnyilvánítást sem. Türelmesen elvisel mindent. Legyőzötten hagyja, bármi történjék vele. Minden nagyon messze játszódik - számára elérhetetlenül. Egyidejűleg egy pillanat alatt játszódik le minden magában, koenesztetikus életérzésében, ha mondhatjuk így. Amikor az árnyék és a hasonmás varázserői fehér vetítővásznon egyesítik hatásukat, egy éjsötét teremben, amikor a néző bebújik a kuckójába és monászként## a vászon kivételével minden más számára bezárul a névtelen közösség és a sötétség dupla méhlepényében, amikor minden saját cselekvés szelepe eldugul, akkor nyílnak meg előtte a mítosz, az álom és a mágia zsilipei.

Mándy Iván: A mozi

2010-08-05T04:00:00.000-07:00

A mozi

Üres a pénztár ablaka.
A néni talán éppen csak kiment egy pillanatra, talán kihívták, de aztán majd mindjárt visszajön. Kendőjét rádobta a székre. Úgy maradt, félig lecsúszva. Úgy maradt a könyve is, kinyitva a pénztár ablakában. Éppen olvashatott, amikor valaki beszólt érte.
Üres, elhagyott barlang a pénztár. Lecsúszott kendő, nyitva hagyott könyv. És a jegyek tömbje: sárga az erkély, rózsaszín a földszint.
A néni elment, csak a kendőjét hagyta ott, a könyvét, a jegyek tömbjét. Meg azt a sisakos férfit a plakáton. Komoran és elszántan néz, mereven előretolja a kardját. Valahonnan a tekintetéből nyúlik ki ez a kard.
Az egyetlen plakát a kis fülkében.
A többiek meg a hosszú, sötét folyosón. Ott volt mind. A süllyedő hajó kapitánya, akit már félig elnyeltek a hullámok, a férfi, aki félkarral átöleli szerelmesét, a felvont szemöldökű hölgy, aki előtt összetört alakok hevernek.
Nelson admirális, Trafalgár hőse, felment azon a kis vaslépcsőn a vetítőbe. Nem talált mást, csak hatalmas, kerek dobozokat, egy korhadt ajtót, végigfektetve a földön, meg egy ócska gépet. A géphez lépett, és lenézett egy kerek kis nyíláson. Lenézett és hátrahőkölt. Olyan sötétség örvénylett odalent...! Még egyszer lenézett abba a tengerfenék mélységbe, aztán leült egy dobozra, és fejét a tenyerébe fogta. Így ült a vetítő fülkéjében Trafalgár hőse, Nelson admirális.
Sima és sötét a ruhatár pultja. Még rajta a mozdulat, ahogy a ruhatárosnő szétterpeszti a kezét.
Egy kabát a ruhatárban. Egyetlenegy kabát az akasztók sűrűjében. Az akasztók szétnyíltak, majd újra összehajoltak. Egy kabát... vagy a ruhatárosnő köpenye.
A büfé homályba vesző üveglapja. A sarokban egy kis törmelék a nápolyiból, felkunkorodó szalag a csokoládé papírjából. Elhagyott, meggörbült acélváz az elpusztult földön.
És a szalagok!... málnaszörp szaga, régi perecek szaga, egy kis parfümszag.
Csobogás a mellékhelyiség ajtaja mögül. Most húzta meg valaki a madzagot, hogy még időben beérjen.
A nézőtér ajtaja nyitva. Vibráló homály és valami furcsa berregés. A gép berreg? Fejek hajolnak előre a csöndben?
Üres széksorok a vászon előtt. Földszint első sor, második, harmadik, negyedik, végig a huszonhetedik sorig. A székekről letöredeztek a táblák, lekoptak a karfák, ahogy könyökkel súrolták őket. Most pedig némán sorakoztak a vászon előtt. De közben mintha egymást taszigálnák, hogy: menjünk már, hagyjuk itt az egészet!
Hátul a páholyok, a kikopott plüssel - mozdulatlanul vártak valamire. Talán, hogy valaki tapsolni kezd. Fütty jön az erkélyről. Fütty és dobogás. - Mi lesz...?! Kezdődjék már!
Nem jött fütty az erkélyről.
Az erkély hadinépe régen elhagyta ezt a mozit. Elmentek a páholyok vendégei, és odalent sorra felcsapódtak a zsöllyék.
És mégis ... egy térd szakadozott körvonalait lehet látni, előrehajló állat. Fölöttük meg akárcsak elúsznának a tálcák. A tálcák, pereccel és mandulával, ahogy végig imbolyognak a termen emelkedve és alásüllyedve.
Egy nő ül a pótszéken. Ott ül, az oszlop mögött, fényes szaténköpenyében, kezében az elemlámpával. Fölállt, és végignézett a széksorokon. Most látszott a köpenyen a címer, a mozi címere: Roxy.
Végigsimított a köpenyen, az ajtóhoz lépett.
A lámpa kerek, ugráló fénye megindult a páholyok felé. - Jobb kettes, igen.
Végigkísérte a páholy vendégét, és ő se volt egyéb, mint egy alázatosan surranó kis fény. De aztán valósággal dobta a fényt. - Ötös-hatos! - Jól hallották: - Földszint ötös-hatos.
A vászon előtt kattant föl az elemlámpa, oldalt, a falnál, majd hátul, a páholyoknál.
- Erre, kérem.
- Fogja csak meg a karomat.
A földszint huszonhét üres széksora ... tizennégy az erkélyen és a hét páholy.
Kikönyökölt karfák, számozott székhátak, kiült plüssök, homorú, üres lyukak ... üresség.
- Üljetek oda előre.
- Nem, ez még nem a nagyfilm.
A szőnyeg elnyűtt rojtjai. Ez volt a fényben. A jegyszedőnő cipője orrával igazgatta a rojtokat.
Elkattintotta a lámpát. Visszaült a pótszékre, és a vászonra bámult.
Talán egy sétát látott, ahogy a szerelmesek egymást átfogva elindulnak a kert útjain. Csatát, ahogy a sereg még egy utolsó rohamra indul.
Ölében a lámpával a vászonra bámult.
Mi mindent eltűrt ez a vászon! Eltűrte a mozgást. Hogy valaki fölállt, leült, kirúgta maga alól a széket, és rohanni kezdett. Eltűrte az üldözéseket a háztetőn, találkozásokat a tengerparton, csónakázást a holdfényben, az alig vánszorgó, régi gőzmozdonyokat, a roskadozó vashidakat, az emeletes omnibuszokat, a tengeri és szárazföldi csatákat. Az esőket is eltűrte, azt a sok esőt, a régi filmekét.
De most nem volt séta, és nem volt eső.
Egy üres, fehér folt.
Alatta a zongora, nyitva felejtve. Tört lábú szék, mintha éppen csak leguggolt volna.
A zongorista meg kétségbeesetten lohol valahol, hóna alatt a kottákkal.
- Késik - biccentett a jegyszedőnő. - Mindig késik.
Megreccsent egy karfa.
A jegyszedőnő felállt címeres moziköpenyében. Kissé kábultan megrázta a fejét, mintha valaki rászólt volna: „elaludtunk?!”
Az alázatosan surranó kis fény elindult. Végigkísért valakit a páholyok felé. Bevilágított két székre. Aztán egyszerre csak lent volt az első sorban, majd a tizedik sor közepén bukkant fel. Végigment az egész soron, mintha keresne valakit. Talán, hogy kivezesse. Mindig akadnak itt olyanok! A Huszár utca jár ide, a Rózsák tere, és hát a Tisza Kálmán térről is jönnek.
A fény fölcsúszott az erkélyre.
Az erkély a Pollner nénié, de hát Pollner néni már öreg, és azt se vette észre, amikor egy fiatal pár az erkélypáholyban ... De hát, hogy éppen moziban csináljanak ilyet! „Kettős öngyilkosság.” Így volt benne az újságban. „Kettős öngyilkosság a Roxy Moziban.”
Fény az erkélyen. Egyik páholyból átugrott a másikba. Aztán sötét lett. A jegyszedőnő az erkély első sorában ült. Feje oldalt billent, ahogy a vásznat nézte.
A feliratokat látta. A régi filmek feliratait, ahogy hosszú, fehér szalagban kígyóznak. Vagy pedig csak egy szó, egyetlenegy szó ugrik elő, mint a pisztolylövés.
- Anyám!
És akkor már az előkelő hölgy odadobja magát a nagykendős öregasszony elé.
- Millie oly hosszú idő után megtalálta az édesanyját.
Újabb felirat: - ...és ezalatt Apatinban ...
Vidám élet folyik Apatin városában. Huszártisztek koccintanak, a cigány húzza, egy nagy szemű, fekete nő elandalogva mosolyog.
- A kis Jackie-t elnyomta az álom.
Egy telek tövében ül a kis Jackie, hatalmas, fülére húzott sapkában. Homloka a térdén, az egész gyerek elvész a sapka alatt. De aztán egyszerre csak felugrik, és elindul egy kanyargós úton.
- Kis hősünk nekivágott az ismeretlennek ...
„Kis hősünk ...” - A jegyszedőnő felkattintotta a lámpát, majd megint eloltotta. Arra gondolt, hogy most hozzák a filmet Zuglóból vagy Wekerle-telepről, Weiser bácsi hozza biciklin, és lehet, hogy a második részt megint ottfelejti.
A jegyszedőnő lent volt a földszinten. Hol az első sorokban tűnt fel, hol pedig hátul. Reflektorozott egy üres székre, és aztán úgy maradt, félig előredőlve.
Úgy maradt előredőlve, mint akit hirtelen elkaptak. Egyszerre csak előtte volt a sértődött, mogorva zsöllye, és most már nem is engedte el.
Üres a pénztár ablaka. Üres a pénztárosnő széke a lecsúszott kendővel. Plakátok a hosszú és sötét folyosón. Ott voltak mind: a süllyedő hajó kapitánya, a férfi, aki félkarral átöleli kedvesét, a felvont szemöldökű végzet asszonya. Sima és sötét a ruhatár pultja. És bent a teremben székek. Komor és magányos székek a vászon előtt, végig a huszonhetedik sorig.
Megnyílt az utca felőli ajtó. Fény tört be a moziba vékony, poros sugárban.
Valamilyen nyár tört be a rézsútos, poros fénnyel. Füstölt a fény, ahogy lassan sodorta maga előtt az erkélyeket, a páholyokat és a földszint széksorait.
Egy fiú állt az ajtóban. Nem mert bejönni, és elmenni se tudott. Egy-egy pillanatra szétoszlott a füst, és akkor mintha széksorokat látott volna, üres széksorokat, hajóhintaszerű páholyokat és mindennek a mélyén valami ködösen lebegő, fehér foltot.
A fiú nem mert bejönni, és elmenni se tudott. Állt és bámult.
- Mozi ... egy igazi mozi!

Fashion

2010-07-15T22:27:00.000-07:00

http://www.ftv.com/fashion/page.php?P=1626

Academy of Art University

2010-07-15T05:08:00.000-07:00

http://www.academyart.edu/film-school/index.html

Fashion TV

2010-07-12T22:49:00.000-07:00

http://www.ftv.com/fashion/page.php?P=4032

Steadycam recording

2010-07-12T00:46:00.000-07:00

http://www.bassonsteady.com.ar/shop/index.asp

Filmtett - Erdélyi Filmes Portál

2010-07-12T00:33:00.000-07:00

http://www.filmtett.ro/

Mozgóképkultúra és médiaismeret

2010-07-12T00:10:00.000-07:00

http://www.reformatus-kkt.sulinet.hu/dokumentumok/media_2006090_0.pdf

Magyar Halivud Filmklub

2010-07-12T00:05:00.000-07:00

http://www.halivud.hu/

FilmDok - Filmfesztivál

2010-07-05T03:06:00.000-07:00

http://www.dok.ro/

Festival de Cannes

2010-07-05T00:45:00.000-07:00

http://www.festival-cannes.fr/

Premierfilm

2010-07-05T00:26:00.001-07:00

http://www.premierfilm.hu/

Filmtrailer

2010-07-05T00:18:00.001-07:00

http://filmtrailer.hu/

Jean Michel Jarre

2010-07-02T12:18:00.000-07:00

http://www.jeanmicheljarre.com/

Tamás Patrovits

2010-07-02T03:57:00.000-07:00

http://vimeo.com/patro/videos

Film Fest Palics 2010

2010-07-01T05:04:00.001-07:00

http://www.palicfilmfestival.com/

TRIPONT

2010-06-30T13:40:00.000-07:00

http://www.tripont.hu/hu/

Digitális Fotó Magazin

2010-06-30T13:32:00.000-07:00

http://www.fotomagazin.hu/

Technika

2010-06-30T13:18:00.000-07:00

http://broadcastsupport.eu/

II. Fotós Hétvége - 2010.

2010-06-29T00:29:00.000-07:00

2010 - Fotós Hétvége 2.

Az idén 2010. július 17-18-án tartjuk meg a 2. alkalommal megszervezett Fotós Hétvégét. A téma: hagyományaink, kultúrális örökségünk valamint természetfotózás.

A fotós hétvége a magyarkanizsai Önkormányzat és a Helyi Közösség támogatásával jött létre.

Mindenkit szeretettel várunk!

Info: 063 77 21 634

DocuArt

2010-06-28T03:08:00.000-07:00

A DocuArt a dokumentumfilmek közönséghez való közvetlen eljuttatását célzó nonprofit intézmény, működtetője a Palantír Film Alapítvány. Tevékenységünkkel a magyarországi filmforgalmazás egyik legnagyobb hiányosságán kívánunk enyhíteni: a közönség számára széles körben megtekinthetővé tesszük a magyarországi dokumentum-, kísérleti- és rövidfilmek jelentős részét. Úgy gondoljuk, hogy a létrejövő intézmény olyan egyedülálló kulturális értéket teremt, amely nemzetközi térben is elismerésre tarthat számot.

Cím: Budapest, Ráday utca 18. - Erkel u. 15. (Bejárat az Erkel utca felől.)
Telefon: +36-20-993 40 30

Iránytű - Délvidéki videótár

2010-06-27T23:01:00.000-07:00

http://iranytu.rs/

National Geographic

2010-03-10T00:08:00.000-08:00

http://www.geographicbags.com/indexvideo.html

Makk Károly: Itt mindenki a cipője mellett jár!

2010-03-04T04:00:00.000-08:00

Márai Sándort idézve: "Lucrecius szerint az isteneket a félelem szülte. Most új istenek születnek majd, mert a világ nagyon fél; s ez a félelem már nem tud megbújni a régi istenek palástja alatt. Milyen arca lesz az új istenképzetnek? Nem tudja senki. De a textust már morogják..."
Makk Károly, seregnyi magyar mozilegenda (a teljesség igénye nélkül: Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve) csupán a félelmet észleli. Véleménye szerint a morgás több szólamú, a textusról még sincs senkinek fogalma.

Makk Károly: A mi filmgyárunk valaha egyike volt a legjelentősebb filmes bázisoknak a közép-európai régióban. Zuglóban, a mai Róna utca vidékén nemcsak magyar alkotások születtek, hanem - különösen a háborút megelőző időkben - jelentős német mozik is. A II. világháború ugyan romba döntötte a hazai filmipart, ám az államosítást követően úgy-ahogy ismét rendbe jöttek a dolgok. Akkortájt ha nem is világszintre, de európai mércével mérve mindenképpen kitűnő állapotba hozták a gyárat, szép számmal akadt munka, de ami még fontosabb: a technikai háttér is megfelelő volt. A hatvanas - hetvenes évekre jellemző fellendülés nem kis részben az infrastruktúrának volt köszönhető. No és annak, hogy a háború előtti szakembereknek - szabóknak, lakatosoknak, kárpitosoknak - még volt módjuk átadni tapasztalataikat, s a tanítványok a későbbiekben remekül vizsgáztak.

Petróczy Sándor emlékére - Magyar Filmhét 2010

2010-03-02T23:56:00.003-08:00

Az utolsó mozielőadás

2009. augusztus 6-a, délután 2 óra. Az alföldi kisváros vendéglőjében egy széles mozdulatokkal gesztikuláló, robosztus alkatú, igaz, roppant termetét már bicegve egyensúlyozó hős egyszer csak hanyatt esik – és meghal. Odakint irgalmatlan zápor tombol, mossa, mossa a bánatot.

Egy olyan ember ment el, aki egész életét egyetlen ügynek szentelte, annak a különös, a 20. században virágkorát élő műfajnak, amit úgy hívnak, MOZI. Ezt szolgálta fáradhatatlanul, ezért küzdött, ennek szolgálatába állította minden erejét, tehetségét, ennek érdekében vetette latba határtalanul sok kapcsolatát, zseniális meggyőző képességét. Százezer filmet látott talán? Nem tudott betelni a mozi varázsával, pedig tudta jól, Uram Isten, mennyi köztük a silány. Gyermeki lélekkel nézte a vásznat a nagydarab ember, néha elmorzsolt egy könnycseppet, hogy aztán felkászálódva a székből az egész mozitermet betöltő, felejthetetlen hangjával gyűjtse maga köré a szakmai grémiumot, na gyertek, Drágáim!

Egy nagy korszak nagy egyénisége volt, a mozizásnak egy olyan megismételhetetlenül gazdag életidejében, amilyen nem lesz soha már. A 60-as években kezdte friss magyar-történelem szakos diplomásként az akkori Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatnál, ekkor horgadt fel a mozgókép iránti szenvedély, mely nem hagyta el többé. Szeged a filmek paradicsoma lett, mindent megkapott a város, pedig hol voltunk akkor még Európától! Vonultak is a nézők szó szerint hosszú, tömött sorokban a mozik felé, áramoltak az egyetemisták az Auditórium Maximum kultikus vetítéseire.

A mozi, a kortárs film ablak volt a világra, friss levegő áradt be rajta, s a nézők nem tudtak betelni vele. A szegedi mozik virágoztak, szépültek, jó gazdájuk volt. Aurája teremtődött a szegedi mozizásnak, jöttek is a filmesek legújabb opuszaikkal, hozták a stábot, jött a sok híresség. Szeged a filmkészítők Mekkájává avanzsált, magyarországi ősbemutatók sorjáztak, s maradt a hagyományból a mának is.

„A Petróczy” név fogalommá vált a filmes szakmában, széles körű ismertség, feltétlen tekintély és tisztelet övezte. Nem lehetett másképp, csakis Őt illethette az országos elnöki tisztség a többi megszállott mozis között, viselte és szolgálta élete végéig. Had’ mondjuk el azt is, hogy nincs a Grand Café sem, ha nincs Petróczy Sándor. Az előzményként felhozható egyetemi filmklubokat Ő támogatta, segítette minden eszközével és minden kapcsolatával. Felkarolt minket induláskor, nagyvonalú volt a Grand kialakításakor, türelmes volt. Rajtunk volt a szeme, mint ahogy a lehetséges mindent megmozgatott az art-mozi mozgalom életben tartásáért. Mert élesben ment már régóta, nem is a játék, inkább a harc a magyarországi mozikért, és nem csak a művészmozik elit kistermeiért, de egészében a mágikus élményt adó, közösségi mozizás fennmaradásáért.

Egy barátságos, otthonos, egymást ismerő, egymásra odafigyelő, igazi örömteli légkör uralta a magyarországi mozisok világát, s ebben Petróczy Sándornak elévülhetetlen érdeme, oroszlánrésze volt. Annyi jókedvet és életerőt sugárzott, hogy elhitette, a mozi világa örök és kikezdhetetlen. A legkevésbé sem rajta múlott, hogy a jókedv keserűvé, a légkör huzatossá vált. Azt hittük róla is, bár tudtunk kisebb bajairól, hogy az Ő életereje is kikezdhetetlen, ezért is állunk most tanácstalanul, döbbenettel és könnyezve halála után.

Örökre elment tőlünk egy nagyszerű ember, egy férj, egy testvér, egy szerető apa, egy igazi jó barát.

2009. augusztus 14-én du. 14 órakor érte szóltak a harangok.

Fájdalmában csak az vigasztalhat mindenkit, hogy egyszer, valamikor "ott fent" majd találkozunk vele.

Kedves Sanyi bácsi, nagyon hiányzol mindenkinek ! Nyugodj békében ! Soha nem feledünk el !

Magyar népmesék

2010-01-11T05:57:00.001-08:00

http://mek.oszk.hu/00500/00598/00598.htm

41. Magyar Filmszemle

2010-01-11T03:36:00.000-08:00

www.magyarfilmszemle.hu

Egy cseppnyi varázslat

2010-01-05T04:08:00.000-08:00

" Egy film jó és világos történetet mondjon el, viszont egy csepp varázslatot is rejtsen magában. Egy filmkészítő annyit tehet, hogy megalkot egy fészket amibe reményei szerint ez a csepp varázslat befészkelheti magát."
Pressburger Imre

BUÉK 2010

2009-12-31T10:15:00.000-08:00

Boldog Új Évet Kívánok!
Happy New Year!
Sretnu Novu Godinu Želim!

Cinema Filmműhely Magyarkanizsa

2009-12-29T00:43:00.001-08:00

http://www.cinema-film.rs/

Mesék Mátyás királyról

2009-12-22T23:20:00.000-08:00

http://matyasmesek.oszk.hu/

Az I. világháborúról forgat Spielberg

2009-12-21T01:42:00.000-08:00

A II. után az I. világháborúról készül forgatni Spielberg. A Ryan közlegény megmentését és Az elit alakulat című sorozatot követően (melynek a filmes a producere volt) a rendező ezúttal az 1914 és 1918 közötti időszakra koncentrál.

A FILMRŐL ÉS A FILM HATALMÁRÓL

2009-12-10T22:50:00.000-08:00

Hódító fáraók múmiája szétporladt és összeesett, hadjáratok száraz évszámokká zsugorodnak, de csodáljuk Théba templomának megmaradt oszlopait. Nem csatákkal mérjük és győz ma is a görögök ereje; Pheidias fehér márványai, Platón és Arisztoteles betűi hatalmasabbak és erősebbek a csillogó vértű Hectoroknál. Michelangelok, Leonardok és Danték hirdetik az olasz nép erejét. Goethe és Beethoven a németek romokba nem dönthető, meg nem semmisíthető értékei maradnak. Folytathatnám vég nélkül. Mindazt, ami a neandervölgyi barlanglakóból homo sapienst, kultúrát és Európát teremtett, a szellem emberei, tudósok, művészek adták és fogják a jövőben is adni. Nagy varázslók és orvosok ők, emberivé és istenivé formálják állati életünket.

Most háború van. Norvégiától Krétáig, Flandriától a Volgáig ömlik a vér és égnek a városok. Ilyen katasztrófa még nem pusztított ezen a földdarabon. Nemcsak dómokat és katedrálisokat, évszázadok kőbeálmodott szépségeit dönti porba, de kettéhasítja sok szentnek tartott szokás, törvény, vallás életformák vékonyka álarcát és az emberi bestia ősi, már-már elfelejtett kegyetlen arca fenyegetőn bukkan ki a tépett takarók mögül. A művészet, mely életet álmodó hitével, a szeretet és az örök humánum mindent megértő írjával gyógyította a sebeket, vár és talajvesztetten áll a nagy kavargásban. Vár türelemmel az ő idejére. Mert tudja, hogy az emberek a szenvedések, gyűlölet, vér és romok világából ismét hozzá menekülnek; a harmónia, az igazság elfelejtett arcához.

Miskolci Filmalapot hoznak létre

2009-11-13T03:52:00.000-08:00

A világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparágának, a film-, videó- és médiaiparnak az alapjait kívánja lefektetni Észak-Magyarországon az a regionális filmalap, amelyet Miskolcon hoztak létre - közölte a szervezetet bemutató szerdai sajtótájékoztatón a filmalap képviseletében Bíró Tibor.

A filmalap célja a régióbeli - hazai és nemzetközi - filmes tevékenység növelése, ami munkahelyeket teremthet a térség színészei, képző- és iparművészei számára, valamint idegenforgalmi vonzerőt és bevételt generálhat - fejtette ki Bíró Tibor.

A Miskolci Filmalap alapítványi formában működik majd, a film- és televíziós gyártás megteremtése mellett feladata lesz egy regionális filmarchívum létrehozása, üzemeltetése is, illetve szakmai konferenciák, események, fesztiválok támogatása, szervezése.

http://kultura.hu/main.php?folderID=882&articleID=292732&ctag=articlelist&iid=1

Videók, emberek

2009-11-11T10:05:00.000-08:00

http://videa.hu/cimlap

Filmhíradók Оnline 1931 - 1943

2009-11-09T22:32:00.000-08:00

http://filmhiradok.nava.hu/

Animáció Világnapja 2009

2009-10-28T10:16:00.000-07:00

http://www.manifeszt.hu/

Elvis Presley: 100 számos box set a 75. születésnapra

2009-10-18T22:54:00.000-07:00

Elvis Presley jövő januárban ünnepelné 75. születésnapját, a jubileum alkalmából karrierösszegző válogatás jelenik meg a Királyról.

Az Elvis 75: Good Rockin' Tonight című, négy lemezből álló kiadvány december 8-án jelenik meg, míg az egylemezes verziót január 5-én, három nappal Elvis születésének 75. évfordulója előtt adják ki. A karrierösszegző válogatás időrendben követi végig a Király pályafutását, az első album első száma a My Happiness című szerzemény, amelynek felvételéért annak idején a teherautósofőrből lett kezdő énekes 1953 júliusában négy dollárt kapott a Memphis Records Service-tól.

Az utolsó lemez utolsó száma az A Little Less Conversation 2002-es remixe, amely szerepelt Elvis legutóbbi, Elvis: 30 #1 Hits című válogatásalbumán is. A kiadvány mellé 80 oldalas, ritka fotókat és egy Billy Altman által jegyzett új Elvis-esszét tartalmazó füzet is jár.

A film

2009-10-01T23:55:00.001-07:00

"A film, ez az új művészet legegyetemesebb édesanyja az emberiségnek minden művészetek között... Mindenkié, akinek szeme van..."

Szabó Dezső

MOZI

2009-10-01T23:09:00.000-07:00

"A mozigép felmérhetetlen ajándék. Sokkal több, mint Gutenberg sajtója."

A mozira se haragudjunk, ha nem a művészetek szép és nemes céljait szolgálja, hanem olcsó kiszolgálólánya lett a mohó meggazdagodásnak, elvakult politikusoknak, rossz ízlésű tömegeknek és profitéhes kalmároknak.

Nem az ő hibája, hogy erre használjuk csodálatos szerkezetét, mellyel Pudovkin szerint "... megadatott a világot minden fényével és árnyékával egy új művészeti formába ültetni, mely elérte és kiszorítja majd az összes régi művészeteket, mint a ma és holnap kifejezésének leghatalmasabb eszköze..."

"...Ma még sokan nem látják, hogy a mozik pár négyszögméter vásznán a világ lelke készül." Nem lehet közömbös, hogy kik készítik és milyen célokat fog szolgálni.

Charlie Chaplin

2009-10-01T23:00:00.001-07:00

"Most, amikor az egész világon százezrek és milliók a legrettenetesebb kétségekkel küzdenek, a filmnek, mint a legegyetemesebb hatású művészetnek, bele kell szólnia ebbe a küzdelembe és irányt kell mutatnia az embereknek. Bátorítani, vigasztalni kell őket, hogy nem hiábavaló a küzdelmük, nem fölösleges a szenvedésük, nem üres erőfeszítés amit tesznek, hanem érdemes élni."

Ch. Chaplin